Riport Rakonczay Gáborral, 10. rész |

Rakonczay Gábor Guinness díjas magyar hajós hivatalos honlapja

HÍREK / BLOG

Riport Rakonczay Gáborral, 10. rész

📁 riport 🕔06.augusztus 2013
Riport Rakonczay Gáborral, 10. rész

Riport Rakonczay Gáborral, 10. rész

A 2012-es transzatlanti kenuzás és a tervezett 2015-ös óceán átevező verseny kapcsán. 2013. Február

Miért nem konténerben lett hazaszállítva a hajó?

A kikötésem után öt nappal a szigetre érkező Huba felajánlotta a vontatást, ami a költséges konténeres szállítás helyett nem került semmibe. Kezdetben elzárkóztam az ötlet elől is, ám megismerve, hogy az utazásom alatt az expedíció milyen anyagi helyzetbe is került, pár sör után hoztam egy rossz döntést és belementem a vontatásba. És persze mint szokott lenni, ha az ember kockáztat, akkor ott baj is történik. Nagyot hibáztam, hogy a vontatásra és egy másik emberre bíztam mindazt, ami odakinn az életemet is megmentette. Ma már másként döntenék.

Egy időben elterjedt a hír, miszerint film készül az útról. Ez igaz?

Igen én is olvastam, és ez időtáj pár ember meg is keresett konkrétumokkal, a megkeresések között voltak producerek, de még színész is. Ám ezek a megkeresések nagyrészt arról szóltak, hogy adjam el a „sztori” jogait valakinek, aki majd megpróbál vele pénzt gyűjteni a távoli jövőben egy filmhez. Ettől szerintem minden normális ember elzárkózik.

Egyesek nem értik, hogy amíg aludt, miért nem sodródót össze-vissza a hajó?

Mert ha követjük a Kanári áramlást majd az Észak-Egyenlítői áramlást, akkor a nem meghajtott hajó is a Karib felé sodródik. Tehát nem sodródhat, csak úgy össze-vissza. Az útvonal pont ezért van így megszerkesztve. Ez egy ekkora, motor nélküli hajónál, annyira erősen érezteti hatását, hogy sem visszafelé haladni nem lehet, sem egy helyben megállni.

Azt mondtad irányítottad is sodródás közben?

Sodródó, a víz mozgásával megegyező sebességű hajó természetesen irányíthatatlan, ám az útvonalon uralkodó keleti, északkeleti szél már sodródás közben is nagyobb sebességet biztosít a hajónak, mint maga az Észak-Egyenlítői áramlás vonulása. Emellett a térségre jellemző időben már jócskán előforduló megtörő hullámok további sebességet biztosítanak és gyakran elég tisztességesen „lökdösnek” nyugat felé egy ekkora hajót. Ezeket figyelembe véve már cseppet sem mindegy hogyan is állítja be az evezős a hajót, amíg alszik két órát. A legnagyobb „sodródó” sebességre akkor lehet szert tenni, ha pontosan eltalálja az ember, hogy a szél alatti oldalra mennyire fordítsa ki a kormánylapátot, hogy a hajó folyamatosan rákormányozzon, ám át ne forduljon, mert akkor már negatív irányba fog haladni. Emellett fontos, hogy a lehetőségekhez képest melyik oldalon próbál aludni az illető. 4-es idő alatt szél alá célszerű helyezkedni, hogy a megdőlő hajón a szél és a hullámok nagyobb felületen találkozzanak az oldalfelületével. Ha viszont erősebb az idő akkor a borulásveszély miatt csak a szél felőli oldalon szabad lenni. Amennyiben tovább erősödik, akkor a viharhorgonnyal lehet beállítani a hajó, hogy szemből vagy legalább negyedről érkezzenek a hullámhegyek. Stb…
Persze erre többen mondták, hogy így akkor ez már nem is kenuzás… Erre csak azt tudom mondani, hogy mivel nem egy légüres térben haladtam, természetesen ezek mind segítették a haladást. Mint már mondtam, itt a navigáció a leginkább mérvadó. De ha komolyan belegondolunk, mit tehettem volna, minden pihenő időben lehorgonyzok az 5 kilométer mély óceánon…? Illetve pont ezért óceáni evezésről/kenuzásról beszélünk, ahol bizony sokszorosan jobban lehet profitálni a navigációs tudásból és az időjáráshoz való alkalmazkodásból, mint a klasszikus síkvízi evezésnél.

Share this article with friends

Similar Articles

Riport Rakonczay Gáborral, 1. rész

Riport Rakonczay Gáborral, 1. rész

Riport Rakonczay Gáborral, 1. rész A 2012-es transzatlanti kenuzás és a tervezett 2015-ös óceán átevező verseny kapcsán. 2013. Február Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE MicrosoftInternetExplorer4 Magyarországon ez

Read More