Riport Rakonczay Gáborral, 8. rész |

Rakonczay Gábor Guinness díjas magyar hajós hivatalos honlapja

HÍREK / BLOG

Riport Rakonczay Gáborral, 8. rész

📁 riport 🕔08.augusztus 2013
Riport Rakonczay Gáborral, 8. rész

Riport Rakonczay Gáborral, 8. rész

A 2012-es transzatlanti kenuzás és a tervezett 2015-ös óceán átevező verseny kapcsán. 2013. Február

Volt e a kenun biztosítás?

Nem, mivel a legnagyobb biztosítócégek is visszautasították a biztosítás megkötését rám és a hajóra egyaránt. Mivel a hajóban nem volt motor és az átkelést nem kísérte egy másik hajó. A kenut Nándi felé személyesen biztosítottam a cégem nevében, ha velem valami történne.

A kapcsolat megszakadása után kereste e valaki?

Nem senki, ám pontos koordináták nélkül egy ekkora hajót ezer kilométerre a legközelebbi parttól esélytelen megtalálni.

Szeremley Huba hogyan került a képbe?

Huba az én elindulásom után kb. egy hónappal barátai és családja körében vitorlázott át az Atlanti-óceánon, tőlem teljesen függetlenül, amit a média úgy értelmezett mintha miattam indult volna el, hogy megmentsen. Ebben az évszakban szoktak a túravitorlázók átkelni, ez mintegy 200 vitorlást jelent, akik általában novembertől februárig igyekeznek át a Karibra, vagy Brazíliába. Mivel az óceánról beszélünk ezek a hajók akár több száz kilométer távolságra is lehetnek egymástól, így a találkozásra igen kicsi az esély.

Mégis hogyan lehet ennyit evezni?

A napi átlag 86 km-er megtétele egy igen erős, ám cseppet sem lehetetlen dolog, aki evezett már nyílt vízen (minimum 200 km-re a partoktól), annak ez teljesen érthető, külföldi óceán átevezős körökben ez egy teljesen normális eredmény. Itthon ez kicsit másként van, de egy tengerpart nélküli ország esetében szerintem ez a hozzáállás teljesen normális. – Egyetlen hullám 40 métert is arrébb rakhatja a kenut, ha az ember megfelelően veszi a hullámot. A GPS-ben benne maradt legnagyobb mért sebesség 14,6 csomó volt, igaz csak két másodpercre, mikor egy nagyobb törőhullám megemelte a hajót, utána egyből visszalassul a hajó a 2-3 csomó közötti átlagos utazó sebességre. Ez nem síkvíz. Viharos körülmények között a kenu magától sodródott napi 40-50, sőt egyszer 70 kilométert is.
Mint ahogy a Budapest-Baja evezésen az indulók 160 km-ert eveznek egy nap alatt, hiszen segít nekik dél felé haladni a Duna erős sodrása, hasonlóan segíti az utat az Észak-Egyenlítői-Atlanti áramlás is. Ennek segítő ereje nélkül az átkelés ideje sokkal nagyobb lenne. Csak a példa kedvéért a Kanári szigetek után egy nappal már esélytelen evezve visszatérni a szigetekhez az áramlat miatt. (Épp ezért fordul a legtöbb evezős vissza pár tíz km-ről, hiszen utána ez már nem lehetséges.) Maga az útvonal úgy van kiszerkesztve, hogy maximálisan lekövesse a Karib térség felé tartó áramlatot. Így a navigációnak szerintem sokkal nagyobb a szerepe, mint az evezési húzóerőnek.
Csak egy elgondolkodtató eredmény, – jelenleg egy rövidebb távon és evezős hajóval 35 nap a világrekord a szóló kategóriában, ez napi 132 km átlag haladást követel meg.
Csak esetemben a média nem ehhez hasonlította a haladásomat, vagy a velem közel egy időben 40 napot evező Charliéval, hanem az utóbbi időszak két szinte leglassabb evezősével, akik letérve az ideális áramlatról a kitűzött túlpartot sem tudták elérni. Szakmailag a 60 napos menetem és a 86 km-es átlagom egy igen erős, de koránt sem egy eget rengető eredmény. Ha nincs a borulás és a számos technikai probléma, akkor a Fa Nándi által tervezett és épített kenuval az 56 napos átkelést is reálisan elérhetőnek tartom.

A volt feleség miért nem tűnt idegesnek az a 44 nap alatt, amíg nem lehetett önről tudni, hogy egyáltalán él e?

Talán ezt tőle kellene megkérdezni… Az biztos én másként viselkedtem volna, de az vesse rá az első követ aki volt már hasonló helyzetben. Tények terén pedig Viktória, velem már 23 éves korában átevezte az Atlanti-óceánt, első magyar párosként, ráadásul egy kettőnk által közösen tervezett és épített evezős hajóval. Vitorláson pedig megjárta velem a viharos dél Atlanti-óceánt és egy meglehetősen szakképzett és kivételes emberről van szó. Ha valaki onnan közelíti meg a dolgot, hogy bizony ő máshogy viselkedett volna a helyében, az azért van, mert nem vagyunk egyformák. Emellett neki sem volt, könnyű, de nagyon örülök, hogy nem a tv-ben sírta ki magát, mint ahogy azt a média és az emberek egy része elvárta volna.

Share this article with friends

Similar Articles

Riport Rakonczay Gáborral, 1. rész

Riport Rakonczay Gáborral, 1. rész

Riport Rakonczay Gáborral, 1. rész A 2012-es transzatlanti kenuzás és a tervezett 2015-ös óceán átevező verseny kapcsán. 2013. Február Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE MicrosoftInternetExplorer4 Magyarországon ez

Read More