Óceánok, sarkvidéki jég és ezer kilométeres futások. Szűrhető idővonal, három témakörben.
Teljes idővonal →A tartalom mindig a közönséghez igazodik. Válaszd ki, milyen eseményre keresel előadót.
Felkérem előadásra →
Az ultrafutásban egy idő után már nem az a kérdés, hogy gyors vagyok-e. Az a kérdés, hogy képes vagyok-e tovább menni akkor is, amikor a testem már rég mást szeretne.
A sport lényege: egy meghatározó pillanatban kontrollálni a létezést.
Pár száz kilométer lefutása után a szervezet megpróbálja szabotálni a továbbhaladást. Aztán fellázad a fej is. Amikor ezt tetten éred, átveszed az irányítást és eléred a sport lényegét: kontrollálod a szervezetedet és a gondolataidat. Az ultratávú sport pedig abban zseniális, hogy ideális esetben ezt megtartod órákig vagy akár hetekig.
A futás nem az expedíciókkal kezdődött. Gyerekként tájfutottam, és az itt elért eredményeim erős alapot adtak. A felnőttkori nagy futások első állomása az Ultrabalaton volt, Közép-Európa leghosszabb futóversenye. Az eddigi 9 egyéni Ultrabalaton-teljesítésből egy sikertelen futás után privátban is teljesítettem a Balaton-kört, aztán jöttek a hosszabb távok.
A határok csak a fejünkben vannak.
Egy pont után mindenki fáradt. Ilyenkor már nem az dönti el a versenyt, ki érzi magát jól. Hanem az, ki tud továbbra is értelmes döntéseket hozni. Mikor lassítsak. Mikor egyek. Mikor pihenjek. Melyik fájdalommal kell foglalkoznom, és melyikkel nem. A hosszútáv megtanított arra, hogy a nehéz pillanat nem feltétlenül jelent rossz irányt. Néha egyszerűen csak része az útnak.
2018-ban Ötvös Ádám barátommal kilenc nap alatt futottam át az országon hosszában, komoly logisztikával. 2021-ben megismételtem, ezúttal hét nap alatt több mint 700 kilométert, egyetlen kerékpáros kísérővel. A projekthez mintegy háromezren csatlakoztak kisebb-nagyobb szakaszokra.
A tengerparttól 400 kilométer hosszan futottam a hegy lábáig, onnan másztam a csúcsig. Az útvonal érintette Európa legmagasabb aszfaltozott hágóját, a 2770 méteres Col de l'Iseran-t. Harmincöt és negyven C fok közötti hőséget jégesők váltották, a csúcs alatt pedig hidegfront várt.
„Egy biztos, vannak fizikai határaink, de az is biztos, hogy ezek végtelenül messzebb vannak, mint a legvadabb álmainkban gondolnánk.”
2021-ben álltam először hatnapos futáson rajthoz, a balatonfüredi Világkupán, és rögtön nyertem: több, mint 800 kilométert teljesítettem. 2022-ben ugyanott 844 kilométerrel magyar csúcsot futottam. 2023 márciusában pedig az olaszországi Policoróban megnyertem a GOMU hatnapos világbajnokságot, 848 kilométerrel.
A hatnapos futásban nem a távolság, hanem az idő adott: 144 órán át egy néhány száz méteres körön kell gyűjteni a kilométereket. A győzelem azon múlik, ki találja meg a helyes arányt a futás, az evés és az alvás között.
Ugyanaz a 785 méteres kör, újra és újra.
Tíz napon át, napi három óra alvással. A nagy presztízsű versenyen heten futottak 1000 km felett.
2026 májusában a szófiai Sri Chinmoy tíznapos ultramaratonon indultam, egy 785 méteres hitelesített aszfaltkörön. Tíz nap alatt 1217 kilométert futottam, napi 122 kilométeres átlaggal, és nyertem az erős nemzetközi mezőnyben.
A fizikai fáradtság elkerülhetetlen. A kérdés az, mit kezdek vele. Az ultrafutás megtanított arra, hogy a figyelmemet nem kell folyamatosan a célon tartanom. Néha elég a következő kör. A következő frissítés. A következő tíz perc. Ha egy feladatot elég kicsi egységekre bontok, egyszer csak kezelhetővé válik. Ezzel az egyszerű hozzáállással a legtávolabbi cél is elérhető.
Az előadásaimban az ultrafutás, az expedíciók és több évtizednyi szélsőséges teljesítmény tapasztalataiból mutatom meg, hogyan lehet fókuszt tartani, energiát beosztani és működő rendszert építeni akkor is, amikor a kezdeti lendület már régen elmúlt.